
Szabó Ilonával beszélgettünk

Azt hiszem senkinek nem kell bemutatni a fotón látható hölgyet, falunk szülöttét, egykori NB I-es sportolónkat Szabó Ilonát, akit otthonában látogattam meg és beszélgettem vele élsportolói életéről.
-
Gyermekkori álma volt, hogy kézilabdázó legyen?
SZ.I. Abban az időben még nem volt számítógép. Minden gyerek játékszere a labda volt. Mivel a szomszédban volt az iskola és a kézilabda pálya, oda járunk át labdázni nővéremmel (Kiss Tiborné Szabó Mária). Konkrét elképzelésem akkoriban még nem volt a sportról. A kézilabdát hobbinak tekintettem.
-
Mikor kezdett a kézilabdával, mint sporttal ismerkedni?
SZ.I. Általános iskolás éveim alatt 4. osztályban bekerültem az iskola sportkörébe, ahol az edzéseket Véghelyi Miklós tartotta. Felső tagozatban Horváth László testnevelő tanár lett az edzőnk, akitől nagyon sokat tanultunk. 7. osztályban már a bágyogszováti kézilabda csapat tagja lettem.
-
Mikor és hogyan került NB I-es kézilabda csapatba?
SZ.I. Nővérem Győrbe járt középiskolába, a győri textiles pályán voltak a tornaórái és kézilabda edzései, ahova én is szívesen eljártam és részt vettem. Pályafutásom kezdetét a szerencsének is köszönhetem, hiszen az akkori átlövők épp befejezték a játékot, és ez kapóra jött nekem, felfigyeltek rám.
Járási bajnokságokban kezdtem pályafutásomat, majd 1972-ben bekerültem az NB I-be. Sok kitartásra és szorgalomra volt szükségem, mivel a heti 4-5 edzésre munka mellett kellett járnom. Mérkőzések hétvégén voltak, ahova már a hajnali 5-ös busszal és vonattal útra kellett kelnem, hogy időbe odaérjek a meccsekre.
-
Kapott megkeresést más NB I-es csapatoktól?
SZ.I. Akkor a Fradi, Vasas, Veszprém voltak a sztár csapatok. Tatabányára, Veszprémbe, Egerbe hívtak, hogy igazoljak át, de mivel jól éreztem magam csapatomban, így hűséges maradtam Győrhöz. Annyi változás történt csak, hogy a Textil után Richards-hoz igazoltam át.
-
Melyik volt a legemlékezetesebb NB I-es meccse?
SZ.I. Első bajnoki meccsemet a Fradi ellen játszottam, és már az első meccsen sikerült gólt lőnöm.
-
Milyen poszton játszott?
SZ.I. Mivel balkezes vagyok és elég nagy lövő erővel bírtam, ezért már a kezdet kezdetén a jobb átlövő posztján játszottam.
-
Milyen eredményeket ért el NB I-es csapataival?
SZ.I. Mindkét csapatommal a tabella 6.helyéig jutottunk.
-
Mikor fejezte be NB I-es pályafutását?
SZ.I. 1989-ben, amikor állást ajánlott az akkori bágyogszováti tanácselnök Kemény László a helyi hivatalban. Ebben az évben átigazoltam Bágyogszovátra, a helyi csapatba. A hazai csapat akkor a járási és megyei bajnokságban szerepelt. 1991-ben bejutottunk az NB II-be, melyet 1995-ben megnyertünk. Köszönet érte Torma József edzőnek, Szabó Lajosnak és Kiss Ferencnek.
-
Van-e kedvenc játékosa a mai kézilabda játékosai közül?
SZ.I. Kimondott kedvencem nincs, mint Győr-Moson-Sopron megyei természetesen az ETO-nak drukkolok . Ma már csak a tévén keresztül követem nyomon a mérkőzéseket. Ennek előnye, ha nem tetszik a látvány csatornát váltok.
-
Mit tanácsol a mai fiataloknak akik kézilabdával szeretnének foglalkozni?
SZ.I. Sportolni érdemes, hisz sok kitartással bármit el lehet érni, rendszerességet ad az életben, fejleszti a csapatmunkát és az alkalmazkodó képességet.
Szabó Ilona kézilabdás sporttevékenységéért községünk díszpolgára lett. Méltó példa a mai fiatalok számára.
Kívánok neki jó egészséget, hosszú, boldog nyugdíjas éveket családja körében.
Pölöskei Veronika


