A RÓMAI CIVILIZÁCIÓ NYOMAI

(írta: Kálmán László)

A Római Birodalommal már az ókornak nevezett történelmi időszakba lépünk. Az időszámítás kezdetétől a IV. század végéig Pannónia provincia néven szűkebb környezetünk a Rábaköz és benne falunk is ennek a hatalmassá növekedett birodalomnak a része volt. Róma nem terjeszkedett vassal és vérrel, általában diplomáciai úton kebelezett be területeket. A terjeszkedés első hírnökei a kereskedők voltak, felénk az ősi Borostyán úton (Szombathely – Sopron között ma is megtalálható) terítették áruikat.

Amikor Róma érdeke úgy kívánta, diplomáciával szövetségessé tette a kereskedelem által már befolyásolt területek uralkodóit, törzsfőit, majd általában – végső megoldásként, ha másként nem ment – egymás ellen kijátszva őket lassan a kezébe csúszott a hatalom. A mai napig ezt a folyamatot  hívják a „Divide et imperá !”-nak… ( Oszd meg és uralkodj ! )

A hódítás magával hozta a római kultúrát, közigazgatást, az elromanizálódást. A területet biztosító légiók, segédcsapatok utakat épültek, a településhálózat egyre sűrűbbé vált. Ezek nyomai nagyszerűen felfedezhetők településünk határában is. A teljesség  igénye nélkül, időszakokra bontva íme néhány példa :

Elsőként ismét a Nagyhegyre kell, hogy utaljak. A dombot átvágó nagyfeszültségű hálózat alatt, már majdnem a döri határban II. századi telep nyomot  találunk. Az ott talált Hadriánus as erre a legkézenfekvőbb bizonyíték. ( Az az a rejtvényekből ismert ókori pénznem, bronzpénz. )

A következő évszázadból, az úgynevezett Severusok korából származó ezüst dénár – Septimus Severus császár pénze datálja a  Mácsó dűlőben található telep nyomait. Szintén a III. századból való telepre utal a pordányi   út  mellett található Sósok dűlő, itt Probus császár mellképével díszített bronzpénz jelzi a korszakot. Itt már felfedezhetők a birodalom romlásának, hanyatlásának jelei, az érme ugyanis ezüstözött – államilag „ hamisított” … ( Ez a pénznem az úgynevezett antoninián, amely pénzreform keretében az ezüst dénárokat volt hivatott leváltani. Kezdetben valóban ezüst volt, aztán ahogy fogyott az ezüst,  úgy fogyott a „becsület” is, később már csak egyszerű bronzpénzzé inflálódott .)

A IV. század tömegpénzére a follisra leginkább a bágyogi Jedán-dűlőben bukkanhatunk. Ez már a Constantinus  dinasztia idejére tehető település, valószínűleg egy kisebb villagazdaság  nyomait rejti a föld, szántás után néha- néha a korból származó tégladarabot is felhoz az eke.

Feltételezésem szerint a mai falu alatt is vannak kisebb telepek nyomai. A Gyűrhegy előterében szórvány leletként fibulatöredék utal erre, de a bágyogi plébániakertben is találtak IV. századi kisbronzokat, Constantinus felirattal. ( Fibula a kor biztosítótűje volt a ruhákon.) 

A IV. század vége felé az egyre  erősödő barbár nyomásnak köszönhetően a római közigazgatás megszűnt, a katonaságot kivonták a provincia területéről, javarészt a lakosság is a birodalom belső területére költözött. Foltokban, nagyobb telepeken még biztosan éltek római polgárok, talán még kereskedelem is folyt a még meglévő úthálózatokon. Erre utal egy Valentinianus császár képmásával vert bronzpénz ( 5. kép ), amely már nagyon a birodalom utolsó évtizedeiből való. Aztán ahogy egyre hatalmasabbá vált a hun birodalom, annál erősebbé lett a birodalmat bebocsátásért ostromló néptömegek hulláma, és ez a hullám elsöpörte végképp a Római Birodalom nyomait a környékünkről is. Lassan, de biztosan egy új éra vette kezdetét, amelyet úgy ismerünk a történelemből, hogy a népvándorlás kora…